A futás több mint sport – életforma, önismereti út és a testi-lelki egészség kulcsa. Székely Árpád, a 72 éves esztergomi futó élete bizonyítja, hogy soha nem késő újrakezdeni és célokat kitűzni. Interjúnkban mesél a kezdetekről, a kihívásokról, és arról, hogyan tartja karban testét és elméjét a rendszeres mozgás segítségével.
„A futás az életem része”
A kezdetek – hogyan lett a futás az élete része?
Gyerekkorom óta futok – kezdi Árpád. – Mivel késős típus voltam, már hatévesen is futva érkeztem az iskolába. Bár az egy kilométeres táv nem tűnik soknak, mégis rendszeres mozgást biztosított. Később középiskolában tájékozódási futással folytattam, ahol több megyei és országos versenyen is sikerült jó helyezéseket elérnem.
A sorkatonai szolgálat alatt a futás egyfajta menedéket jelentett számomra – egyetlen örömforrásként tartott életben. Az ezred bajnokságon 3000 méteren a második helyet szereztem meg. Később azonban közel két évtizedes szünet következett, mivel a munka és a mindennapi teendők háttérbe szorították a sportot.
Negyvenéves koromban azonban elérkezett a pillanat, amikor ráébredtem: ha nem kezdek újra mozogni, a testem és a lelkem is leépül. Ekkor döntöttem el, hogy visszatérek a futáshoz – és azóta sem hagytam abba.
Mit jelent önnek a futás?
Számomra a futás több mint egyszerű testmozgás – az élet része, egyfajta meditáció. A természetben futni különösen felemelő érzés. A harmonikus mozgás, a légzés és a gondolatok szabad áramlása segít abban, hogy megtaláljam a legjobb megoldásokat a mindennapi problémákra.
A futás sikerélményt ad, egészséget és célokat – rövid és hosszú távon egyaránt. Ha 40 évesen nem kezdtem volna újra, talán már nem is élnék, vagy legalábbis nem lennék egészséges.
Hogyan edz ma, és milyen tanácsokat adna másoknak?
Az edzéseimet nagyon tudatosan építem fel. Két éve ismét edző által összeállított terv alapján készülök, mert szeretném a lehető legjobban lassítani a teljesítménycsökkenést. Heti három edzést tartok, amelyek 8-15 kilométeres távokat ölelnek fel, kombinálva hosszabb, lassabb futásokkal és rövid, intenzív intervallum edzésekkel.
A legfontosabb tanácsom: nem a teljesítmény hajszolása a lényeg, hanem a testi-lelki harmónia. Élvezni kell a mozgást, rendszeresen és tudatosan kell edzeni. A célok és az akarat elengedhetetlenek a fejlődéshez, de nem szabad megfeledkezni a futás öröméről sem!
Milyen eredményeire a legbüszkébb?
Büszke vagyok minden eredményemre, hiszen mindegyik egy-egy sikerélmény és mérföldkő az életemben. A legemlékezetesebb futóeredményeim között szerepel a 2023-as Vivicittá 1. helyezése és a Wizz Air Budapest Félmaraton 2. helyezése a 70 év felettiek kategóriájában, 10 km-es távon.
Ezen kívül sok szép eredményt értem el a canicrossban és a futásíjászatban, bár ezek kevésbé ismert sportágak.
Milyen céljai vannak a jövőre nézve?
A futás már életformává vált számomra – egyfajta függőség. A célom az, hogy megőrizzem a jó közérzetemet, és minél tovább futhassak. Idén szeretnék részt venni a Szenior Atlétikai Magyar Bajnokságon, valamint minden esztergomi futóversenyen. Emellett néhány 10-15 kilométeres terepversenyt is beterveztem.
Mi a legfontosabb üzenete a futás iránt érdeklődőknek?
Soha nem késő elkezdeni! Legyetek tudatosak, élvezzétek a mozgást, és ne az időeredmények, hanem a testi-lelki fejlődés legyen a cél. Ha van bennetek elhatározás és kitartás, a futás fantasztikus út lehet az egészséges és boldog élet felé.
