A mikroműanyagok (5 mm alatti) és a nanoműanyagok (szabad szemmel nem látható, akár sejtszintig bejutó részecskék) mára szinte mindenhol jelen vannak: az ivóvízben, az élelmiszerekben, a levegőben, sőt az emberi szervezetben is. Az elmúlt évek kutatásai azt mutatják, hogy ezek a parányi részecskék nemcsak környezeti, hanem egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.
1. PET-palackok, BPA és az ivóvíz
A friss mérések szerint a palackozott vizek rendkívül sok mikro- és nanoműanyagot tartalmazhatnak. A PET-palack nem tartalmaz BPA-t, de a kupakok, gyártási folyamatok és a hőhatás miatt nyomokban mégis megjelenhet benne.
A BPA egy ismert hormonrendszer-zavaró anyag, amelyet összefüggésbe hoztak termékenységi problémákkal, anyagcsere-zavarokkal és egyes daganattípusokkal.
A tudomány jelenlegi állása szerint a PET-palack „fő bűne” nem a BPA, hanem a mikroműanyag-kibocsátás.
2. Ruhák, mosás és a lakás levegője
A szintetikus ruhák (poliészter, akril, nejlon) mosáskor mikroműanyag-szálakat választanak le, amelyek a szennyvízben, majd a természetben kötnek ki.
A lakás levegőjében is nagy mennyiségű lebegő mikroműanyag található — főleg textilszálak —, amelyeket belélegzünk vagy lenyelünk a leülepedett porból.
3. Kozmetikumok és háztartási termékek
Bár több ország betiltotta a hámlasztókban és tusfürdőkben használt műanyag mikrogömböket, sok termék ma is tartalmaz mikroműanyag-alapú összetevőket, például csillámporokat vagy bizonyos polimereket. Ezek a szennyvízzel könnyen a környezetbe jutnak.
4. Hogyan kerül a szervezetünkbe?
A fő útvonalak:
- Lenyelés: palackozott víz, tengeri ételek, sók, mikroműanyaggal teli teafilterek.
- Belégzés: a beltéri levegő, textilszálak.
- Bőrkontaktus: kozmetikumok, glitter, levegőből lerakódó mikroszemcsék.
A mikroműanyagokat kimutatták már vérben, placentában, tüdőben, májban, vesében, sőt agyszövetben és agy-gerincvelői folyadékban is.
5. Milyen egészségügyi hatásokkal hozhatók összefüggésbe?
Gyulladás és oxidatív stressz
A részecskék irritációt és tartós gyulladást válthatnak ki. Ez önmagában növeli több betegség kockázatát.
Szív- és érrendszeri betegségek
Új vizsgálatok mikroműanyagokat találtak érfalban és érelmeszesedett plakkokban. Megfigyelések szerint azoknál, akiknél több mikro-/nanoműanyag volt jelen az artériákban, gyakoribbak voltak a súlyos kardiovaszkuláris események.
Demencia és Alzheimer-kór
A mikroműanyagokat megtalálták az agyban és a központi idegrendszer folyadékában is. Egyre több adat utal arra, hogy hozzájárulhatnak az agyi gyulladáshoz és az érrendszeri károsodáshoz, amelyek szerepet játszhatnak a demencia súlyosbodásában.
Daganatos betegségek
A mikroműanyagok képesek megkötni rákkeltő anyagokat, és tartós gyulladást okozhatnak — ez biológiailag összhangban van a daganatképződés kockázatával. A közvetlen ok-okozati bizonyítékok még korai fázisban vannak, de a mechanizmusok és az előzetes eredmények egyaránt aggasztók.
Friss bizonyíték: rekordmennyiségű mikroműanyag az emberi agyban (2024–2025)
Az egyik legmegdöbbentőbb eredmény 2024–2025-ben született, amikor több ország kutatócsoportjai boncolási mintákban vizsgálták az emberi agy mikroműanyag-tartalmát. Az eredmények szerint:
- lényegesen nagyobb mennyiségű mikroműanyagot találtak az agyszövetben, mint amennyit 8–10 évvel ezelőtt mértek,
- a részecskék mérete is kisebb, vagyis több nanoműanyag is jelen volt, amelyek könnyebben áthatolnak a biológiai gátakon,
- a minták többségében polyethylene (PE), polipropilén (PP) és polisztirol (PS) maradványok kerültek elő — ezek a leggyakrabban használt csomagolóanyagokból és textilszálakból származnak,
- több esetben az agy-gerincvelői folyadékban (CSF) is kimutatták őket, ami arra utal, hogy a részecskék már a központi idegrendszerbe is szabadon eljutnak.
A kutatók kiemelték, hogy az utóbbi években mért mennyiség nagyságrendileg nagyobb, mint a 2015 környéki vizsgálatokban. Ez arra utal, hogy az emberi expozíció rohamosan nő, és a mikroműanyagok valószínűleg folyamatosan halmozódnak a szervezetben.
Ez a friss adat jól mutatja, hogy a mikroműanyag-probléma már nem csak környezeti kérdés:
a részecskék reálisan eljutnak az egyik legvédettebb szervünkbe, az agyba is.
6. Hogyan csökkenthető a kitettség?
Tudományosan igazolt, praktikus lépések:
- A palackozott víz helyett szűrt csapvíz fogyasztása.
- Nem melegíteni ételt műanyag dobozban.
- Szálas tea használata műanyagmentes filterrel.
- Természetes textilszálak előnyben, mosózsák vagy mosógép-szűrő használata.
- Mikroműanyag-mentes kozmetikumok választása.
- Üveg, kerámia, fém tárolók használata műanyag helyett.
7. Rövid összegzés
- A mikroműanyagok széles körben jelen vannak, és bizonyítottan bejutnak a szervezetbe.
- Sejtszinten gyulladást, oxidatív stresszt és immunváltozásokat okoznak.
- Egyre erősebbek a tudományos kapcsolatok a szív-érrendszeri, neurodegeneratív és daganatos betegségekkel, de a kutatás még fejlődik.
- A kitettség jelentősen csökkenthető néhány egyszerű, tudatos döntéssel.
